««« Aktuális
Ki lop?


Ha valaki lop, az az esetek túlnyomó többségében nem fogja beismerni a bűnét.
De a helyzet még ennél is rosszabb: ha valaki lop, akkor mindent el fog követni annak érdekében, hogy a lopás tényét elrejtse, tehát az átlagembernek nincs sok esélye arra, hogy bármilyen bizonyíték birtokába jusson. Arra ítéltetett tehát, hogy a hírekből informálódjon.

De hogyan lehet eldönteni, hogy a különböző hírekből mi igaz, mennyire igaz, és az információ mennyire hiánytalan?

Sehogy, mondaná az ember, ha őszinte. Nyilván igaz, mert "mindenki ezt mondja", nyilatkozik az, aki már belefáradt az állandó hírverésbe és feladta, hogy önállóan gondolkozzon olyasmiről, mint például a forráskritika. "Biztos igaz, mert ezek olyanok", vélekednek azok, akik meg sem kísérlik, hogy elfogulatlanul szemléljék a világot.

És mégis van valami, ami segíthet azoknak, akik valóban szeretnék megismerni az igazságot: a valószínűségszámítás.

Először is, nézzük meg azt alaposan, hogy mi az igazságértéke az ellenzéki vádaknak.
A vizsgálat érdekében engedjük meg azt a feltételezést, hogy a kormány valóban "szétlopja az országot". Ebben az esetben mi lenne az ellenzék reakciója? Nyilván az, hogy az ellenzéki politikusok és a sajtójuk teleharsogja a világot azzal, hogy "a kormány lop".
Fordítsuk meg: tételezzük fel, hogy a kormány nem lop. Mi lenne az ellenzéki oldal reakciója?
Sajnos azt látjuk, hogy az eredmény teljes egészében ugyanaz, mint az első feltételezés esetén. Az ellenzék teleharsogná, hogy a kormány lop. Itt nem kereshetünk semmi következetességet: amikor lélegeztetőgépekre volt szükség, azt ordították, hogy nincs elég lélegeztetőgép, a kormány lop. Amikor a kormány, más országokat leelőzve, egy agresszív programmal elegendő lélegeztetőgépet szerzett be, akkor azt olvashattuk, hogy túl sok a lélegeztetőgép, a kormány lop. Sorolhatnék még sok példát erre, de inkább egyszerűsitsük le a kérdést: milyen esetben hagyná abba az ellenzék azt a mantrát, hogy a kormány lop?
Rendkívül elfogultnak kell lenni ahhoz, hogy valaki elhiggye, hogy egyáltalán létezik ilyen eset. Egyszerűen nincs, soha nem volt példa arra, hogy az ellenzék bármilyen helyzetben azt mondta volna: a kormány nem lop.

Ha az ellenzék lopással vádaskodik egy bizonyos helyzetben, aztán lopással vádaskodik egy, az előzővel ellentétes helyzetben is, akkor az ellenzék vádjai és a valóság között semmilyen összefüggés nincsen. Ez azt is jelenti, hogy ezeket a vádakat kiiktathatjuk a képletből, mert semmilyen hatásuk nincsen a végeredményre.

Ezzel persze nincsen lezárva az ügy, mert bármilyen adott kormány lophat vagy nem, függetlenül attól, hogy az ellenzéke mit állít.

Ha semmilyen tényt nem ismerünk, akkor annak a valószínűsége, hogy egy adott kormány lop: 50%, mert két esély van: vagy lop, vagy nem.

De azért ennél többet is tudunk.

Mi a valószínűsége annak, hogy egy kormány, amelyik "szétlopja az országot", megerősíti a hadseregét? Ha csak visszagondolunk a Clinton-időkre, vagy arra, hogy a baloldal nem elhanyagolta, hanem egyenesen felszámolta a honvédséget, könnyű belátni, hogy egy "szétlopott ország" nagyobb valószínűséggel hanyagolja el a hadseregét, mint nem. Mivel itt konkrét számadatokat nehéz lenne összevetni, nagyvonalúan elfogadhatjuk, hogy a "nagyobb valószinűség" mondjuk az esetek felénél eggyel több eset, tehát tízből hat, a kisebb valószínűség tízből négy. Ez durván leegyszerűsített hozzáállás, de lagalább kizárja a szőrszálhasogatást és az értelmetlen vitákat egy-egy tizedespont esetében.

Ha ezt a képletet elfogadjuk, akkor arra is alkalmazhatjuk, hogy tízből hány szétlopott ország kormánya teszi meg azt, hogy megsokszorozza az ország aranykészletét.

Tízből hány szétlopott országban látjuk azt, hogy visszavásárolják a külföldi cégektől a bankokat?

Hogy visszavásárolják az energiacégeket?

Hogy csökkentik vagy visszaadják az adót?

Hogy emelik a minimálbért, átlagbért, nyugdíjat?

Hogy finanszíroznak stratégiai ágazatokat, mint a mezőgazdaság?

Hogy befagyasztják a hitelkamatokat és visszafizetéseket?

Hogy szabályozzák a rezsi, az üzemanyag és egyes élelmiszerek árát?

Ha elfogadjuk azt a valószínűtlenül nagyvonalú állítást, hogy tízből négy szétlopott ország tevékenységére jellemzők a fentiek, és megkérdezzük, hogy mennyi a valószínűsége annak, hogy a szétlopott ország mindezt együttesen teszi meg, akkor az eredmény csak a felsoroltak alapján 0,4 * 0,4 * 0,4 * 0,4 * 0,4 * 0,4 * 0,4 * 0,4 * 0,4, azaz 0.0001048576 lesz. Tízezerből egy ország mutatna ilyen tendenciát. Annak fényében, hogy a Wikipedia 206 országot sorol fel(ami nagyvonalúbb, mint az ENSZ listáján szereplő 195), talán levonható a következtetés.

Fordítsuk meg a dolgot: ha a Gyurcsány-Bajnai kormányok tevékenységét nézzük, mit tettek a hadsereggel, az aranykészlettel, a bankokkal, energiacégekkel, az adóval, a bérekkel és nyugdíjakkal, a mezőgazdasággal, a hitelekkel, a rezsivel, az árakkal...

és, végezetül, a számokkal?